🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kilikiai katolikátus
következő 🡲

kilikiai katolikátus (örm. luszávorcságán, 'megvilágosodott' örmények): az →örmény apostoli egyházból kivált, nem egyesült örmény egyház. - 1441: az örm. nemzeti zsinat úgy döntött, hogy a →katholikosz Sziszből költözzön vissza →Ecsmiadzinba. A katholikosz ezt megtagadta és mint ellen-katholikosz továbbra is Sziszben maradt. A tört. során többször egyedül a kilikiai katholikosznak volt módjában a nem-egyesült örm. egyh. érdekeit képviselni. 1921: neki is menekülnie kellett, és több évi hányattatás után Libanonban, Antiliászban (Bejrút mellett) tudott megtelepedni. Joghatósága 2002: Libanonra, Szíriára, Ciprusra, Indiára és Iránra terjed ki. - A ~ nyelve a nyugati örm., ma egyházjogi értelemben Ecsmiadzinnak alárendelt részegyház, de belső ügyeiben önálló. A kilikiai katholikosz a kommunizmus alatt nemcsak a szovjet rendszerrel, de Ecsmiadzinnal is élesen szembe került (pl. az egyhm-k elcsábításának kísérletei miatt). E konfliktust azzal oldották fel, hogy a kilikiai katholikoszt 1995: az ecsmiadzini székbe emelték I. Gáregin néven. Szám L.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.